Levegőhöz jut az AfD: az USA kényszerítette ki a német titkosszolgálat visszavonulását

A német titkosszolgálat felfüggesztette a bevándorlásellenes tömörülés megfigyelését.

A terrorfenyegetések közepette a hatóságok inkább amiatt aggódnak, hogy az AfD csúnya szavakat használ: mint a „kés-dzsihád” vagy az „útlevélnémetek”.
Frappáns politikai kommunikáció, vagy veszélyes gyűlöletbeszéd? Rasszizmus és fajelmélet, vagy csak a bevándorlás jogos kritikája? Ezeket a kérdéseket veti fel az Alternatíva Németországnak (AfD) ellen az elmúlt hetekben indított újabb, minden eddiginél kockázatosabb hajtóvadászat, aminek a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) monstre jelentése ágyazott meg.
Az okok banálisak: közülük a nem megfelelő szóhasználat az egyik.
De mit is érdemes tudni az akár a párt betiltásával is fenyegető ügyről?
A bíróság előzetes eljárás keretében megtiltotta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a végleges döntésig nyilvánosan szélsőjobboldali szervezetnek nevezze az AfD-t”
– foglalta össze megkeresésünkre a párt politikai kálváriájának legfrissebb fejleményét az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója. Bauer Bencével a legerősebb német ellenzéki formáció helyzetéről beszélgettünk.
Ezt is ajánljuk a témában
A német titkosszolgálat felfüggesztette a bevándorlásellenes tömörülés megfigyelését.
A szakértő kiemelte, hogy nem ez volt az első kísérlet az AfD szélsőségessé nyilvánítására. A pártot 2021-től kezdve vizsgálja az alkotmányvédelem, egy 2022-es bírósági döntés nyomán pedig már titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelik mind tartományi, mind szövetségi szinten.
Ezek alapján eddig Szász-Anhaltban, Szászországban és Türingiában minősítették bizonyítottan szélsőjobboldali szervezetnek a pártot az alkotmányvédelem értékelése alapján. Az AfD ugyan ezeket a döntéseket is megtámadta a bíróságon, de nem járt sikerrel.
Ezzel politikailag megbélyegezték őket, és tartományi szinten viselniük kellett a döntés többi negatív velejáróját”
– jelentette ki Bauer Bence.
A szakértő felidézte, hogy a leköszönő német belügyminiszter, Nancy Faeser (SPD), április 28-án kapta kézhez az AfD szélsőségességét bizonyítani hivatott, 1100 oldalas titkosszolgálati jelentést, és ez alapján május 2-án
szövetségi szintre emelte a »bizonyítottan szélsőjobboldali« kitételt a párttal kapcsolatban”.
Ezzel tulajdonképpen a választók által alaposan megbüntetett szociáldemokraták már fél lábbal az ajtónk kívülről próbálták meg egy meglehetősen övön aluli ütéssel a sírba küldeni jobboldali riválisukat. A halálosnak szánt manőver kétségbeesett voltára mi sem világít rá jobban, mint hogy a hasonló jelentések elfogadását és az általuk javasolt intézkedések meghozatalát normál esetben több hetes kiértékelés, vizsgálta és mérlegelés előzi meg, ami az AfD esetében elmaradt.
A politikai alakulat végül a bíróságon támadta meg a minősítést, a jogi csata pedig még több hónapig, de akár egy évig is elhúzódhat. A tét pedig nem kicsi, hiszen, ha bebizonyosodnak a vádak, akkor az AfD-nek az alábbi következményekkel kell számolnia:
Ha a betiltás – amit a szövetségi kormány, a szövetségi parlament (Bundestag), vagy a Szövetségi Tanács (Bundesrat) kezdeményezhet, és amiről az Alkotmánybíróság dönt – sikeres lenne, akkor megszűnne a párt parlamenti frakciója, a párt tisztségviselőinek le kellene mondaniuk.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentéséből egyébként először csak egy 17 oldalas, erősen megrostált verziót volt hajlandó közzétenni a kormány. A teljes szöveget eleinte csupán a Spiegel szemlézhette. Bauer Bence ugyanakkor rámutatott:
Nemrég a jelentés teljes szövegét is kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni, akkora volt az üggyel kapcsolatos közfelháborodás.”
Szerinte a dokumentum két fő pillérrel támasztotta alá az AfD szélsőjobboldali besorolását.
Ezek közül az első az a vád, hogy
az AfD egyes politikusai etnikai alapon ítélik meg, ki tartozik a német néphez”.
A kérdés azért is összetett, mivel a német Volk szó egyszerre jelölhet nemzetet és népet is. Az előbbi inkább politikai, míg az utóbbi vérségi-származási alapon értelmezi a közösséget:
A dokumentum alapján az AfD a migrációs háttérrel bírók esetében különbséget tesz az állampolgársággal rendelkezők és az etnikai szempontból németnek tekinthetők között.”
Bauer Bence emlékeztetett, hogy a német állam 2000-ig kizárólag a vérségi származás elvét ismerte el: az örökölhette meg a német állampolgárságot, akinek a felmenői is rendelkeztek ilyennel. Nem úgy, mint a tipikus bevándorlóországokban, mint például az Egyesült Államokban, ahol az ott születés elve érvényesül.
A jelentés az „útlevélnémetekkel” kapcsolatban többek között a párt hírhedt türingiai vezetője, Björn Höcke egyik mondatát is idézi: „Csak azért, mert átléptem a német határt és német útlevelem van, még nem leszek német.”
A Magyar-Német Intézet igazgatója szerint
ez az egyébként vitatható álláspont még nem alapozza meg, hogy egy párt szélsőjobboldali politikát folytatna”.
A másik pillér értelmében „a migrációs hátterű késeléses támadások nyomán a párt egyes politikusai úgy fogalmaztak, hogy
»jönnek a késes emberek«, »kés-dzsihád« zajlik Németországban. Az ilyen típusú erőszakot egyértelműen a bevándorlókkal azonosították.”
A szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy 2024-ben 29 ezer ilyen támadás történt Németországban, amelynek többségét valóban muzulmán, vagy arab kultúrkörből érkező emberek követték el.
Az AfD sokat emlegetett betiltásával kapcsolatban Bauer Bence úgy fogalmazott:
Ahhoz, hogy egy német pártot betilthassanak, nagyon komoly veszélyt kell jelentsen az ország alkotmányos berendezkedésére.”
Ezt is ajánljuk a témában
Szélsőjobboldalinak kategorizálta a német Alkotmányvédelmi Hivatal az AfD-t, ami miatt be is tilthatják a pártot.
Példaként puccskísérletet, a demokrácia felszámolásának gyanúját, katonai diktatúra bevezetését, a hatalmi ágak szétválasztásának megkérdőjelezését említette, amelyeknek a pártprogram és a gyakorlat szintjén is meg kell jelenniük.
Ezekről természetesen az AfD esetében nincs szó. Ráadásul a párt nem áll a hatalomra jutás küszöbén, és még ha 25 százalékot is szerez, akkor is koalíciós partnerre lenne szüksége a kormányzáshoz”
– szögezte le a szakértő.
Az alkotmányvédelem azt is kifogásolta, hogy az AfD egyes politikusai egy németországi polgárháború veszélyeire is felhívták a figyelmet, holott még a kiragadott mondatokból is az látszik, hogy félnek ettől az eshetőségtől, és nem előidézni akarják azt.
Bauer Bence arra is emlékeztetett, hogy Friedrich Merz kancellár a Zeitnak adott interjújában kijelentette, hogy nem tartja jó iránynak a betiltást.
Ezt is ajánljuk a témában
Az új kancellár elmondta, minek kell teljesülnie ahhoz, hogy betiltsák a második legerősebb pártot Németországban.
Az intézetvezető egyébként úgy véli, hogy a BfV-jelentés alapján korántsem egyértelmű, hogy megállnak-e a vádak a párttal szemben.
Az ügy kapcsán a Magyar-Német Intézet igazgatója az amerikai befolyásra is felhívta a figyelmet. Felidézte, hogy Elon Musk Tesla-vezér, a Kormányzati Hatékonysági Osztály (DOGE) volt vezetője és J. D. Vance alelnök is pozitívan nyilatkozott a pártról, Marco Rubio külügyminiszter pedig kritizálta a velük szembeni bánásmódot,
ugyanakkor úgy látja, a mostani, a minősítést ideiglenesen felfüggesztő bírói döntésben nem volt konkrét jelentősége ennek a szálnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Valami nem stimmel az AfD körül kialakult vádakkal.
Emellett az is igaz szerinte, hogy a Trump-adminisztráció nem nézi jó szemmel, hogy a Bundestag második legerősebb pártját ilyen eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni, illetve kizárni a diskurzusból és a parlamenti működésből.
Mint emlékezetes, az AfD az idén februári előrehozott választáson 20,8 százalékkal lett a Bundestag második legerősebb pártja, a népszerűsége pedig azóta 25 százalékra emelkedett. A Europe Elects 2025. május 12–16. között végzett közvélemény-kutatása szerint a párt továbbra is őrizi ezt a támogatottságot, amellyel jelenleg második a rangsorban a 26 százalékos CDU/CSU pártszövetség mögött.
Ezt is ajánljuk a témában
A kereszténydemokraták Friedrich Merzcel térhetnek vissza a kancellári székbe. Azonban a kormányalakítás nem lesz kompromisszumoktól mentes.
Kritikusan kell viszonyulni az AfD bizonyos kijelentéseihez, de az, hogy nem mutathatnak rá a bevándorlás negatív hozadékaira és gyakorlatilag kizárják őket a parlamenti munkából – ellentétben az informális kormánypártként működő Balpárttal (Die Linke) vagy a Zöldekkel (Die Grünen) –, az nem helyénvaló”
– mutatott rá Bauer Bence, aki szerint ez egybeesik az amerikai állásponttal, ami elvi alapon ragaszkodik a szólás- és véleményszabadsághoz a számukra egyik fontos európai szövetséges államban is.
Ezt is ajánljuk a témában
Marco Rubio szerint Németországnak vissza kellene fordítania az irányt.
Hogy a német politikai paletta két végén mennyire eltérő mércével mérnek, arra Bauer Bence a Die Linke megítélésén keresztül világított rá:
„A Balpárt teljes jogú részese a német politikai diskurzusnak, kizárt, hogy szélsőségességgel vádolják és megfigyeljék a titkosszolgálatok, holott
»a piacgazdaság megszüntetéséről« és »a gazdagok lelövéséről« értekeztek a politikusai”
– idézte fel a szakértő, aki szerint ezekre a német alkotmányosságot tényleg sértő kijelentésekre idővel az USA is felfigyelhet, és számonkérheti miattuk a kormányt.
Bauer Bence arra is kitért, hogy az elvek mentén történő amerikai nyomásgyakorlás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tengeren túlról szívesebben látnának egy AfD-kormányt.
Szerinte itt a demokrácia alapszabályairól van szó, amelyek értelmében „olyanokkal is kénytelenek vagyunk párbeszédet folytatni és kompromisszumot keresni, akikkel politikailag nem értünk egyet”.
Ezt is ajánljuk a témában
Az utóbbi hetekben több százezer német választópolgár pártolt az AfD-hez.
El kell fogadni, hogy az AfD zömmel kelet-német szimpatizánsai egyre kevésbé fogadják el, hogy nyugaton előírják nekik, hogyan kéne gondolkodniuk”
– mondta az intézetigazgató.
Szerinte a demokratikus folyamat erőssége épp az, hogy az AfD-hez hasonló radikális mozgalmak is részt vehetnek a döntéshozatalban, de idővel megszelídülnek és együttműködőbbé válnak. Ám a pártnak ezen a téren még jócskán van hová fejlődnie.
Példaként azokat a svéd, a finn és a holland politikai formációkat említette, amelyek hasonló háttérrel jutottak kormányzati szerephez az elmúlt években.
***
Fotó: AFP